Van egy különleges ökotábor a Samburu Nemzeti Parkban. Különlegességét több tényezőnek köszönheti. Az Ewaso Ngiro folyó partján épült fel a hat ökosátor, öko fürdőszobával. De nem akármilyen sátrak ezek. A bútorokhoz szükséges vastag ágakat és fa gyökereket a tábort igazgató Douglas-Hamilton család és csapata válogatta össze gondosan a nemzeti park területén. Ehhez nem kellett extra utat megtenniük, elegendő volt a mindennapos elefánt megfigyelés közben nyitott szemmel járniuk, és azokat az ígéretes ágakat és gyökereket autóra tenni, amit az elefántok letörtek, vagy éppen kiástak. A hallként és bárként funkcionáló közösségi nagy sátorban egy csodacsép példája látható annak, hogyan is kell egy megtermett fa gyökérzetét asztallábbá alakítani. Ámulatba ejtő formák, természetes kötöző anyagok és gyönyörű textíliák. A táborban samburu személyzet főz és takarít a vendégekre.

A tábor további különlegessége, hogy hívatlan vendégként bármikor érkezhetnek a sátrakhoz elefántok, zsiráfok, vagy éppen varacskos disznók. Nem véletlen a tábor neve sem, Elephant Watch Camp. Samburui tartózkodásom alatt egy szomszédos sátortáborban volt a szállásom, az elefánt megfigyelő táborba csakis azért mentem vezetőmmel és barátnőmmel, hogy hátha szerencsém lesz, és találkozhatok Sabaval, akit először Angliában volt szerencsém látni, és hallani. Az én szállásom mintegy 3 kilométerre volt csak az Elefánt Megfigyelő Tábortól, így egy próbát mindenképpen megért a látogatás. Sajnos nem jártam szerencsével, Saba éppen Nairobiban tartózkodott. Ráadásul decemberben hatalmas áradás volt, és az Ewaso Ngiro folyó úgy kiöntött, hogy elsodorta a tábort, számos gyönyörű fabútort, és az egész konyhát. Egy ideiglenes tábort húztak fel a januárban érkezett turistáknak, ahová minket is meghívtak egy teára és egy kellemes beszélgetésre. Saba jobb keze igazán kedves volt hozzánk, két órát beszélgetett velünk, gyönyörű elefántos készletből teával kínált bennünket, habár jócskán lett volna teendője a táborban. Nagyon megérintett ez a fogadtatás. Olyan jó, hogy ennyi nehézség ellenére, ilyen fogadtatásban részesítettek bennünket. Remélem, lesz egyszer lehetőségem az újra épített táborba látogatni, és ott éjszakázni. Végezetül néhány fotó a megmentett bútorokról, dísztárgyakról a közösségi sátorból.