Miután kiszabadítottak bennünket a sárba ragadt autónkból, a legközelebbi hotelben maradhattunk. A ranger lányok és jómagam mintegy két órát várakoztunk ott, mivel a sofőrünk és segédje visszament az autónkért a parkba.
Vacsora után egy kilónyi rizst “koldultam” a konyháról, ugyanis a telefonom lemerült, és nedvességre hivatkozva nem töltött a töltőm. Természetesen senki nem értette, hogy hogyan fog segíteni a rizs a problémámon, így első körben alig egy maroknyi mennyiséget kaptam, majd további magyarázkodások után egy egész nagy tálat sikerült megtölteni kellő mennyiséggel. Mit volt, mit tenni, bele kellett tenni egy kilónyi rizsbe a telefont, hogy az állítólagos nedvességet elszívja a telefonból, és legyen esélyem e-maileket írni, üzenetekre válaszolni, és életjelet küldeni.
