Mintegy 8600 kilométer távol Budapesttől van egy szavannával és hegyekkel körbe ölelt árvaház, mely reményt és lehetőséget ad egy jobb életre közel 270 gyermeknek. Ez a hely a namangai Green Eden, Tanzánia és Kenya határán. Oktatási rendszerének hála az itt tanuló gyermekek gyakorlatias oktatásban részesülnek, hogy felkészüljenek az önellátó életre. Ismereteket szereznek az állattatásról, növénytermesztésről. Namangában a szegény gyermekek családjainak nincs esélyük (az árváknak főleg nincs) arra, hogy 11 éves koruk után is tanuljanak, főleg nem a lányok. Munkavégzésre kényszerülnek.

Az Afrikáért Alapítvány Fogadj Örökbe programjára 2019. októberében találtam az interneten. Pár nap elteltével már örökbefogadó lettem. Szeretem támogatni valamilyen formában azokat a szervezeteket, önkénteseket, akik nem „halat adnak, hanem halászni tanítanak”. Hiszem, hogy ez az igazi segítség Afrikának, nem pedig a sok kész étel, mely 1-1 napra oldja meg jó néhány család étkezését, és továbbra is koldulásra ösztönözik ezzel a lakosságot, megtartva a kiszolgáltatottságukat.

Havonta támogatom Elizabeth-et, ő az én kis örökbe fogadottam, hogy lehetősége legyen képezni magát, hogy tanuló maradhasson, és egyszer talán elérhesse az álmát, ápolónő lehessen. Első csomagomat és levelemet küldöm neki a napokban. Nagyon izgalmas érzés. Remélem, aktív levelezés alakul majd ki közöttünk. Annyi kérdésem van, annyi gondolat és érzés kavarog bennem. Hála a tanároknak, a Green Eden diákjai a szuahéli mellett angolul is írnak, olvasnak és beszélnek.

A kis ajándékom Estike kézügyességét és kreativitását dicséri. Remélem, szeretni fogja Elizabeth a kis nyuszi lányt, és örömmel fogja öltöztetni. Talán igazi pajtások lesznek, ha eddig nem volt saját játéka. Egyelőre keveset tudok Elizabethről, de nem rejtett szándékom, hogy meglátogassam őt valamikor a közeljövőben, és személyesen is megismerhessem.

Örökbefogadásra váró gyermekeket a következő linken talál: https://afrikaert.hu/fogadj-orokbe.html