A mintegy 165 négyzetkilométernyi Samburu Nemzeti Park területe ad otthont egy, a szívemhez közel álló általános iskolának. Az iskola 492 gyermeknek biztosít oktatást, és egyben lehetőséget egy jobb életre. Jó néhány tanulójuk itt is lakik hónapokon át, azaz klasszikus értelemben vett bentlakásos iskolaként is működik az intézmény. A gyerekek egy részének szülei kilométerekkel távolabb élnek az iskolától, veszélyes és igen fáradtságos lenne onnan bejárniuk, pénzük pedig nincs busszal járni. Az iskola egyik tanára mesélte, hogy minden hosszabb szünet után aggódnak, hány gyermek tér vissza az iskolába, ugyanis a folyó menti falvakban gyakori a krokodil támadás. Legutóbb 5 gyermek életébe került a folyóparti sekély vízben fogócskázás. Kenyában egyébként elterjedt a bentlakásos iskolarendszer, akárcsak Angliában. Egykori gyarmatosítójuk mintájára működik az oktatási rendszer, így például egyenruha nélkül be sem engedik a gyerekeket a tantermekbe. Számos család életében okoz nehézséget, hogy hogyan teremtsék elő az egyenruha árát. A Lorubae iskola a semmi közepén áll. Szó szerint a semmi közepén. Egy tradicionális samburu falu mellett épült, melynek lakói turisták látogatásából élnek. Gyermekeik is ebbe az iskolába járnak. Szerencsére van vize az iskolának, így a főzéshez, iváshoz, tisztálkodáshoz elegendő mennyiséggel rendelkeznek. Csövek hiányában azonban a fiú és a lány háló épületekhez tartozó fürdőhelyiségekbe nem jut el a víz, azaz hiába a felépített zuhanyzók, szükség lenne további csövekre, hogy a vizet elvezessék, és zuhanyozni tudjanak. A közös, nagy hálóban mintegy negyven vas emeletes ágy sorakozik. Egy emeletes ágyon azonban nem ketten alszanak (egy fent, egy lent), ahogy az megszokott, hanem négyen (kettő lent, kettő fent).Az ágyak mellett egy-egy fém láda található, melybe a gyerekek ruháikat tehetik. Egy német szervezet már gyűjtést szervezett, hogy ki tudják cserélni a matracokat, remélhetőleg, hamarosan összegyűlik az elegendő összeg.

Az iskolát egyébként 1991-ben német és brit misszionáriusok alapították, majd később vette át a kenyai állam. Jelenleg tíz tanár jut a majd ötszáz gyermek tanítására, felügyeletére. Az iskola évről-évre próbál támogatókat találni, hogy egyes projektjeiket meg tudják valósítani, mint például egy veteményeskert építése. Emlékszem, amikor meglátogattam az iskolát a tanáriban történt fogadtatás után azonnal a veteményeshez vezettek, és büszkén mutatták, hogy termelnek, most éppen spenótot. Habár meggyűlik a bajuk a kártevőkkel, bogarakkal, de próbálnak maguk is gazdálkodni, hogy minél inkább saját erőből biztosíthassák a gyerekek ellátását. Mivel Kenyát igen sokszor sújtja sáska támadás, fontos, hogy a veteményes felé speciális háló kerüljön, amin nem férnek át a kártevők, de a napfény és az eső gond nélkül be tud jutni. Ekkor határoztam el, hogy segíteni fogok nekik, és támogatom őket, hogy még több mindent tudjanak termelni. Fontos, hogy ezek a gyerekek megtanuljanak termelni, rögzüljön bennük, hogy ha a kertben dolgoznak, lesz termésük, nem fognak éhezni. A termést el lehet adni, cserélni, vagy meg lehet enni. Ennek kell bevésődni, és nem annak, hogy adományra, segély szervezetekre várnak, és kiszolgáltatottan élik az életüket.

Az iskolaudvaron csupa szaladgáló, nevetgélő és önfeledten boldog gyermeket láttam. Olyan játékokat játszottak, mint mi, az óvodában vagy az általános iskolás évek alatt. Ugró iskoláztak, kergetőztek, gumikkal ugráltak, ugráló köteleztek, és csapatjátékokat szerveztek. Egyszerű, szerethető játékok voltak ezek. Egyszerűek, mint a körülményeik és lehetőségeik. Sokan mezítláb vagy kopott, egyszerű cipőben, szandálban játszottak, a fiúk egy része lyukas labdával focizott.

A tanáriban a falon kopott papírokon híres emberek ismert mondatai sorakoztak, erőt adva a küzdelmes mindennapokhoz. Michael Jackson, Antoine de Saint-Exupéry, J.F. Kennedy, Brian W. Vaszily, Nelson Mandela egy-egy bölcs gondolata.

“Falling down is how we grow. Staying down is how we die.” – Brian W. Vaszily

“My father gave me the only thing, he did not have, what is education” – Nelson Mandela

“The gratest education in the world is watching masters at work” – Michael Jackson

“Perfection is achieved when there is nothing left to take away” – Antonie de Saint-Exupéry

Van pár projekt az iskolában, ami megvalósításra vár. Újabb fedett veteményes, önkéntes tanárok beszervezése, tanulópadok és egy új tanterem. Azt hiszem, nem lesz egyszerű, de semmi sem lehetetlen!