Milyen az élet Fokvárosban? Miért lesz ott valakiből idegenvezető magyarként? Milyen érzés a dél-afrikai borvidékeket bejárni, vagy a saját lakása ablakából az Oroszlánfej-hegyre és a Tábla-hegyre látni minden nap? Ezekről és más érdekes kérdésekről beszélgetek Sasvári Nórával, aki 2015 óta él Fokvárosban, és egy ideje már idegenvezetőként várja elsősorban a magyar turistákat, hogy megmutathassa nekik Dél-Afrikát, az ő Dél-Afrikáját!
- Miért pont Fokvárosban telepedtél le 2015-ben? Hogyan kerültél ilyen messzi pontjára a világnak Magyarországtól?
A férjemnek köszönhető, hogy Fokvárosban élek, amikor megismerkedtem vele 2014 végén, és hamarosan kiderült, hogy ez egy szerelem, akkor döntenünk kellett, hogy hogyan tovább. Én szabadúszóként éltem azokban az években, így úgy gondoltuk, hogy talán az kevésbé megterhelő, ha én váltok, s amellett döntöttünk, hogy próbáljunk meg Fokvárosban élni, hiszen itt a férjemnek kialakult egzisztenciája van. Nem először jártam akkor Dél-Afrikában, így úgy éreztem, hogy ismerős „terepre” jövök.
- Úgy érzed, hogy Fokváros a végleges állomás, itt szeretnél maradni, vagy ez csak egy hosszabb tartózkodás helyszíne, mely alatt igazán jól megismerheted a hely kultúráját, gyönyörű tájait, nevezetességeit?
Nem hiszek a „végleges” állomásokban, az élet egy dinamikus történet. Eddig bárhol életem a világban, mindig megpróbáltam a legtöbbet kihozni a helyzetből, a lehető legjobban megismerni az adott helyet és embereket. Nagyon szeretem Fokvárost és szeretek is itt élni, bár ez nem mindig könnyű, mert például nem egyszerű itt munkavállalási vagy letelepedési engedélyt kapni. Azért a nehézségekért egy jó túra vagy egy finom pohár bor legtöbbször kárpótolnak, mert a bürokrácia útjai máshol sem egyszerűbbek. Nem tudom, meddig maradunk, egyelőre úgy tűnik, hogy még egy darabig biztos, de szerintem, mindig különleges helye lesz a szívemben.
- Milyen indíttatásból határoztad el, hogy idegenvezető képzésre menj, és mára független útitervezőként tevékenykedj?
Ez egy jó sztori nagyon, szeretem. Már kb két éve itt éltem, s az látszott, hogy nem olyan könnyű a munkavállalás, ráadásul nálam szempont volt, hogy a(z európai) nyarakat otthon tölthessem a családdal és a barátokkal, és egyszer csak azt vettem észre „Hoppá! Idén már ötödszörre vagyok a Jóreménység-foknál!”, amit azóta is imádok, mert mindig más, de ahova azért az ember ennyire sűrűn magától nem megy, hacsak nem kirándulni vagy látogatókkal. Ez 2016-ban történt, amikor is folyamatosan régi ismerősök, kollégák és barátok jelezték, hogy Dél-Afrikába jönnek, tudnék-e segíteni nekik az utazásuk szervezésében, milyen ötleteim vannak. Nagyon élveztem, hogy megmutathatom nekik az én Fokvárosomat, és hogy ez mennyire tetszik nekik. Pontosan fel tudom sorolni, hogy kik jártak itt abban az évben.
Emellett egy német barátnőm ekkor végezte el az idegenvezetői tanfolyamot, s neki segítettem sokat, hogy kitalálja és megvalósítsa az elképzeléseit, eközben született meg az ötlet, hogy ez izgalmas, nekem is menne, így 2017 őszén már ott ültem az iskolapadban. A kurzus nem volt túl nehéz, ráadásul előnyöm volt sok csoporttárssal szemben, mert mi időközben bejártuk már az egész tartományt és a környező tartományokat is, így pontosan tudtam, ismertem a helyeket, amikről tanultunk. Érdekel a történelem, a kultúra, így nem okozott nehézséget, hogy minél többet megtudjak arról az országról, ahol élek, Őszintén szólva ez a tanulás teljesen folyamatos, azt szoktam mondani, hogy a hagyma mindig egy újabb rétegét ismerem meg, mindennap tartogat valami érdekességet.
A függetlenség számomra fontos szempont, így szép lassan kezdtem el felépíteni az üzletemet, nem a mennyiségre, hanem a személyességre és a minőségi kapcsolódásra vágytam a látogatóimmal. Én is ezt keresem az utazásban, hogy az rólam szóljon, a célországról, és a kettőnk kapcsolódásáról, hogy meglegyen benne ez az egyediség, de az összhang is, ezért választottam az egyedi utazók egyre növekvő társaságát.
- Dél-Afrika mely vidékén érzed igazán otthon magad? Mely részét ismered már nagyon, ahová utakat is szervezel?
Hú, mostanra igazán otthonosan mozgok nemcsak Fokvárosban, hanem Fokföldön egyaránt, ami három tartományt is lefed. Fokvárost imádom, sok rejtett kincsét ismerem, galériák, múzeumok, hol érdemes és mit enni, de a Tábla-heggyel is jó barátságban vagyok, sokat túrázom az útvonalain.
A tartományok közül Nyugat-Fokföld a legrégebbi európai telepesek által alapított országrész, ahol Fokváros, vagy a borvidék – Stellenbosch vagy Franschhoek – is található, de nem szeretném kihagyni a Karoo félsivatagos tájait vagy a Cederberg-hegyeket sem. Annyi minden szépség van még!
A képesítésem szerint – Nyugat-Fokföldön túl – kalauzolhatok vendégeket a a tengerparttal párhuzamosan, a keleti irányba futó Garden Route-on egészen Port Elizabeth-ig és az Addo Elefánt Parkig, valamint az Atlanti-óceán partján észak-nyugati irányba, a West Coast partjain át egészen az északabbra fekvő Namaqualand virágföldjeire is.
Az igazság az, hogy szerencsés vagyok, mert még idén (2020) is vihettem vendégeket Fokvároson túl is, végig a kedvenc tájaimon. Megjártam velük a Garden Route panoráma utat is, fantasztikus élményekkel gazdagodtunk, néztünk naplementét Afrika legdélebbi pontján a Tű-foknál, ahol a két óceán eggyé válik, voltunk hajnali szurikátalesen a Karoo-ban, eveztünk a Tsitsikamma-folyón is a függőhíd alatt fel a szurdokba, majd elefántokat bámultunk az Addo Parkban. Mindeközben finomakat ettünk-ittunk, kipróbáltunk minden helyi specialitást. A visszajelzések alapján nagyon jól sikerült utazás volt, én is nagyon élveztem. Szerintem fontos, hogy én is élvezzem az utat, mert akkor tudok a leginkább ráhangolódni vendégeim igényeire és a legtöbbet megmutatni nekik, legyen ez egy egynapos vagy többnapos találkozás, de akár egy egész együtt utazás!
- Milyen nemzetiségűek általában a turisták, akik felkérnek egy-egy út összeállítására?
A célcsoportom a magyar utazóközönség, nekik építem a Facebook közösségi oldalamat – Irány Fokföld / Explore The Tip of Arfica, azt szeretném, ha minél több magyar jutna el Afrika legdélibb csücskébe, s látná ezt az országot, amit oly nagyon szeretek, s élhetné át a híres afrikai naplementék egyikét, amikor a nap eltűnik az Atlanti-óceánban vagy lebukik a szavannán.
Úgy érzékelem, hogy van érdeklődés, ma már többféle korcsoport utazik, leginkább talán 40 felettiek keresnek meg, akiknek az angolja nem annyira folyékony és szeretik azt a biztonságot, ami egy helyi magyar nyelvű idegenvezető nyújthat. Általában egyedül vagy kis csoportokban, baráti társassággal utazók a vendégeim. Nemrégiben voltak családos látogatóim is és nagyon élveztem a gyerekek érdeklődését, a legjobb napjaim voltak.
A kiterjedt nemzetközi baráti és támogatói hálózatomnak köszönhetően voltak már vendégeim az Egyesült Államokból, Kanadából és Nagy-Britanniából, de vittem már német csoportokat is. Ugyan a német nyelv pont nem az erősségem, azért jól szórakoztunk, bár bevallom, előtte éjszaka szótároztam ezerrel, hogy a szakszavak meglegyenek!
A következő részben további 5 kérdésre adott válasszal örvendeztet meg bennünket Nóra. Szó lesz többek között arról, hogy mi volt eddigi leglenyűgözőbb dél-afrikai élménye, hogy mit csinál még az idegenvezetés mellett, és hogy mit szeret legjobban fokvárosi életében.
A következő 5 kérdést és választ Nóráról és fokvárosi életéről, tapasztalatairól itt olvashatod!