“Álmok nélkül nem érdemes” című előadásomat állami gondoskodásban élő gyerekek hallgatták meg 2021.08.05-én Balatonfenyvesen. A tábort a Szülők Háza Alapítvány szervezte. Számos vendég színesítette a Balaton parton a gyermekeknek a napi programjait, így Nyári Károly művész úr, Sena ghánai-magyar énekesnő.
Azt gondolná az ember, hogy ha állami gondoskodásban élő gyerekekkel találkozik, akkor nehéz helyzetben lesz, ha a szegénységről, nélkülözésről vagy éppen kirekesztettségről, megkülönböztetésről kell beszélni nekik. Az előadásomban kenyai szegény sorsú lány gyermekekről meséltem, akik feje felett ott lebeg a képzeletbeli kard, és bármikor kikerülhetnek 12-13 évesen is akár az iskolarendszerből, és férjhez adják őket, lányanyák válnak belőlük, és minden álmuk szerte foszlik.
A gyerekek, amikor látták a kenyai lányokról készült fotóimat, és hallgatták történeteiket, álmaikat (rangerek, parkőrök szeretnének lenni), feltették azt a kérdést, hogy hogyan lehet segíteni nekik. Azért valahol szívbemarkoló, hogy ezek a magyar gyerekek, akik itt Európában, egy fejlett országban, igen kemény sorssal a vállukon pillanatok alatt átérezték a kenyai lányok helyzetét, és ahelyett, hogy “megnyugodva” konstatálták volna, hogy van nehezebb sors is, mint az övéké, egyből azt kérdezték, hogy lehet nekik segíteni. Az ember ilyenkor igazságtalannak érzi a világot. Itt ez a sok gyermek, figyelmesen hallgatják az előadást, a gondjaik ellenére maradt bennük empátia, érzik és tudják, hogy nekik sem könnyű, de ha látnak bajba jutott gyermeket, készek lennének segíteni neki.
Az állami gondoskodásban élő gyerekekről sokan talán azt hiszik, hogy álmok és célok nélkül élnek. Ez nem így van. Vannak gyerekek, akik évek óta tudják, hogy mik szeretnének lenni (rendőr, nyomozó, színész), vannak álmaik és céljaik. Ugyanúgy, mint a nyomor közepén élő kenyai gyerekeknek is. A világ talán sok mindenben különbözik, de vannak dolgok, amik minden országban, minden földrészen egyformán érvényesek: a gyerekek az álmaikból táplálkoznak. Amíg vannak álmok, addig remény is van – én így hiszem.
Köszönöm a meghívást Regős Juditnak, a Szülők Háza Alapítvány elnök asszonyának, életre szóló élmény volt találkozni a gyerekekkel.