Szeged környéki gyepmaradványok védelme –  GearUp projektötlet

A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület programja

Gondoltál már arra, hogy a lábad alatt elterülő fűcsomó akár több ezer éves is lehet? Nem maga a fűszál persze – hanem az az élőhely, amelyben gyökerezik. Szeged környékén olyan gyepmaradványok húzódnak meg a szántóföldek, utak és települések szorításában, amelyek a jégkor óta folyamatosan léteznek. Ezek a területek nem egyszerűen „füves részek” – hanem az Alföld élő emlékezete, a biológiai sokféleség utolsó bástyái.

A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a GearUp projekt keretében éppen erre a kérdésre keresi a választ: hogyan menthetjük meg ezeket az értékes gyepmaradványokat és védett fajaikat, mielőtt végleg eltűnnek?

De miért pont a gyepek? Mi olyan különleges bennük?

Ha valaki azt mondja: „természetvédelem”, a legtöbben erdőkre, óceánokra vagy jegesmedvékre gondolnak. A gyepekről kevesen beszélnek – pedig a Kárpát-medence füves élőhelyei európai szinten is egyedülálló értéket képviselnek. Vannak köztük olyanok, amelyek a jégkortól folyamatosan fennállnak: szikesek, homoki gyepek, sziklagyepek – több tízezer éves, törékeny közösségek, amelyeket egyetlen rossz döntéssel el lehet pusztítani.

Ezek az élőhelyek nem csupán szépek. Védett növény- és állatfajok százainak adnak otthont. Számos ritka és veszélyeztetett faj kizárólag gyepekhez kötődik – életének legalább egy szakaszában itt táplálkozik, szaporodik vagy menedéket talál. A túzoktól az ürgén át a kékvércséig sok olyan faj van, amely nélkülünk nem boldogulna.

A gyepek ráadásul nem csak a fajoknak fontosak. Szenet kötnek meg, szabályozzák a mikroklímát, védik a talajt az erózióval szemben, és hozzájárulnak a vízháztartás egyensúlyához. Tehát amikor egy gyepet megmentünk, nemcsak pár növényt vagy rovart védünk – hanem egy egész rendszert, amely nekünk, embereknek is dolgozik.

Problémafelvetés

A Szeged környéki gyepmaradványok területe folyamatosan zsugorodik, és az itt élő védett fajok populációi egyre sérülékenyebbé válnak. A fenyegetések több irányból érkeznek egyszerre:

• A szántóföldi művelés terjeszkedése az utolsó gyepfoltokat is bekebelezi.
• Az invazív, özönnövények terjedése kiszorítja az őshonos fajokat saját otthonukból.
• A hagyományos tájhasználat eltűnése – a legeltetés és kaszálás visszaszorulásával a gyepek elcserjésednek, felverődnek, és elveszítik jellegzetes fajösszetételüket.
• A klímaváltozás hatásai a szárazodáson és a szélsőséges időjárási eseményeken keresztül tovább gyengítik ezeket az amúgy is sérülékeny közösségeket.

Ha nem cselekszünk, ezek az élőhelyek néhány évtizeden belül végleg eltűnhetnek – és velük együtt mindaz a biológiai gazdagság, amit évezredeken át megőriztek.

Mit tehetünk? Megoldási javaslatok

A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a GearUp projekt keretében a Szeged környéki értékes gyepmaradványok védett fajainak feltérképezésén és megőrzési lehetőségeinek kidolgozásán dolgozik. A projekt célja, hogy ne csak dokumentálja a problémát, hanem konkrét, megvalósítható javaslatokat fogalmazzon meg a fennmaradásért.

A megőrzésnek ugyanis léteznek kipróbált, működő módszerei – csak alkalmazni kell őket:

Természetvédelmi célú kaszálás – Nem mindegy, mikor és hogyan kaszálunk. A megfelelő időzítés (az értékes növényfajok magérlelése után), a mozaikos kaszálás és a kaszálatlan sávok hagyása mind-mind segíti a biodiverzitás fennmaradását. Az egész területet egyszerre lenyírni – az a legrosszabb, amit tehetünk.

Természetvédelmi legeltetés – Az őshonos állatfajták (szürkemarha, rackajuh, magyar lófajták) legeltetése évezredeken át formálta ezeket az élőhelyeket. A legelő állatok mozaikos, változatos gyepszerkezetet tartanak fenn, ami kedvez a ritka fajoknak. A lényeg a mérték: a túllegeltetés épp olyan káros, mint a teljes felhagyás.

Gyeprekonstrukció – Ahol már eltűntek a gyepek, ott is van esély a visszaállításra. A spontán szukcesszió (természetes visszagyepesedés) támogatásától a szénaráhordáson át a célzott magvetésig többféle módszer létezik. A legfontosabb feltétel: legyen a közelben még egy jó állapotú gyep, ahonnan a fajok átterjedhetnek.

Invazív fajok visszaszorítása – Az özönnövények kezelése nélkül a többi beavatkozás is hiábavaló. Ez folyamatos, kitartó munkát igényel, de elengedhetetlen.

Kontrollált égetés – Bár Magyarországon még kevésbé elterjedt, a kutatások azt mutatják, hogy a gondosan megtervezett, ritka égetés bizonyos szikes gyepekben hatékonyan csökkenti az avarfelhalmozódást és segíti a gyepi specialista fajok megmaradását. Fontos: ez nem az a fajta égetés, amit tavasszal az árokparton szoktak csinálni – itt tudományos háttér és szigorú tervezés szükséges.

Hogyan kapcsolódik mindez az ENSZ 15. fenntartható fejlesztési céljához?

Az ENSZ 2015-ben 17 Fenntartható Fejlesztési Célt (SDG) fogadott el, amelyek 2030-ig jelölik ki a világ fejlődésének irányvonalait. A Csemete Egyesület projektje az ENSZ 15 – „Szárazföldi ökoszisztémák védelme” célhoz igazodik, amely a szárazföldi élőhelyek megőrzéséről, helyreállításáról, a biológiai sokféleség csökkenésének megállításáról és a veszélyeztetett fajok védelméről szól.

A projekt konkrétan több részcélt is megvalósít:

• 15.1 – A szárazföldi ökoszisztémák és szolgáltatásaik megőrzése, különös tekintettel a gyepekre és száraz élőhelyekre.
• 15.5 – A természetes élőhelyek leromlásának csökkentése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és a veszélyeztetett fajok védelme.
• 15.8 – Az invazív idegen fajok visszaszorítása a szárazföldi ökoszisztémákban.
• 15.9 – A biodiverzitási szempontok beépítése a helyi tervezésbe és fejlesztési folyamatokba.

A Szeged környéki gyepmaradványok megőrzése tehát nem „csak” egy helyi természetvédelmi ügy – hanem egy globális vállalás közvetlen, kézzelfogható megvalósítása itt, az Alföldön.

És van itt még valami: a szárazföldi ökoszisztémák megóvása a klímavédelemhez is hozzájárul. A gyepek szenet kötnek meg, szabályozzák a vízháztartást, és növelik a táj ellenálló képességét a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Magyarország a 15. fenntartható fejlesztési cél tekintetében nemzetközi összehasonlításban viszonylag jól áll – legalábbis a mutatók szintjén. De a valóság ennél árnyaltabb. A gyepterületek továbbra is folyamatosan csökkennek, az invazív fajok egyre agresszívabban terjednek, és a hagyományos tájhasználat eltűnésével a természetközeli élőhelyek fenntartása egyre nehezebb.

Éppen ezért van szükség olyan alulról jövő, helyi kezdeményezésekre, mint a Csemete Egyesület projektje. Mert a globális célokat végül helyben kell megvalósítani – a szegedi határ egy-egy gyepfoltjában, a gazdálkodók mindennapjaiban, az emberek fejében.

Ez rólad is szól

A gyepek megőrzése nem múzeumi ügy és nem is csak a szakemberek dolga. Ha érdekel, mi történik a város körüli természettel, ha kíváncsi vagy, milyen rejtett értékek lapulnak a szántóföldek között, vagy ha egyszerűen csak szeretnéd megérteni, miért fontos egy fűcsomó – kövesd a projektünk munkáját!

Mert ami a fű alatt van, az mindannyiunké. És mindannyiunk felelőssége.

Köszönjük a problémafelvetést és a megoldási javaslatot a GearUp projekt nevében!