
Milyen hatással vannak a menhelyi kutyák az önkéntesként dolgozó fiatalokra?
Milyen hatással vannak a menhelyi kutyákra a családi gondokkal küzdő, problémás hátterű fiatalok, miközben kutyamenhelyeken önkénteskednek?
Erre keresi a választ többek között Erasmus+ pályázatunk erdélyi és magyar résztvevőkkel!
Két szervezet, két ország, lelkes fiatalok, akikben közös, hogy imádják a kutyákat. A két ország résztvevői megismerkedtek a felelős kutyatartás szabályaival, megtapasztalhatták, hogy mit jelent kutyák mellett csapatban dolgozni, alkotni, gondolkodni, mit jelent önkéntesként menhelyen segíteni, ahol nem a pénz a legfontosabb eszköz a segítségnyújtásra. Sok esetben tévhit, hogy a menhelyeken csak pénzzel lehet segíteni. A telepeken rengeteg a kutya, sajnos, akik gazdára várnak. Ezeket az állatokat az élelmezés mellett gondozni is kell: takarítani a helyüket, mozgatni őket, elvinni őket sétálni. Ezek mind legalább annyira fontosak, mint a testi táplálás, és nem kell hozzá pénz. Fontos, hogy ezen önkéntes feladatokról is beszéljünk, mert a fiatalok java része azt gondolja, hogy csak pénzzel lehet segíteni.
A workshopjaink során válaszokat kerestünk többek között olyan kérdésekre, hogy:
Mi az hogy menhely? Mi az, hogy kutyaterápia és terápiás kutya? Milyen a kutyák megítélése, hol állnak a társadalmi megítélésben hazánkban és Romániában? Ismerjük – e a kutyák adta jelzéseket, értünk – e kutyául? Mi az a kutyasuttogó és mit taníthatunk nekünk? Milyen a kutyamenhelyek helyzete hazánkban és Romániában, és milyen az EU országaihoz mérten?

Válaszokat kerestünk tapintatosan arra, hogy mi történik akkor, ha két “sérült”, sebzett lélek együtt “dolgozik”, összetalálkozik. Kutyatréner segítségével, tenyésztők bevonásával elemeztük történetmesélésekkel tarkítva, hogy egyik fél, hogyan is hat a másikra.
A sérült, zaklatott kutya, aki múltbéli traumák, elvesztés vagy elhanyagolás miatt törött, hasonló lehet azokhoz a fiatalokhoz, akik lelki fájdalmakat, családi problémákat vagy depressziót élnek át. Amikor a fiatalok kutyával foglalkoznak, például sétáltatnak vagy játékokat játszanak vele, megtanulnak türelmet, elfogadást és feltétel nélküli szeretetet adni – ez őket is gyógyítja, hiszen így átélhetik, hogy megértés és támogatás van körülöttük. A kutyák gyakran tükröt tartanak nekik: megadják azt, amire a fiatalok is vágynak – bizalmat, visszacsatolást, elfogadást, és hogy figyelembe veszik az érzéseiket. A hontalan állatok, akik nem találnak helyet maguknak, párhuzamba állíthatók azokkal a fiatalokkal, akik nem találnak stabilitást vagy támogatást családi vagy társadalmi szinten. A közös munka ebben a bölcsőben segít a fiataloknak saját sérüléseiket elfogadni, és megtalálni a gyógyuláshoz vezető útjukat. Együtt a kutyákkal való törődés és odafordulás a felelősségvállalás révén erősíti az önbecsülést és az önbizalmat is. Végső soron ez a kapcsolat kölcsönösen gyógyít: a kutyák leküzdik saját sérüléseiket, a fiatalok pedig megláthatják saját értéküket és képességüket a gyógyulásra.

Azokra a fiatalokra, (illetve nemcsak fiatalokra) akik önkéntesként dolgoznak kutyamenhelyeken, pozitív hatással lehet a társadalmi felelősségvállalás, az empátia és a felelősségérzet kialakítása. Ezek a fiatalok gyakran tapasztalhatnak mentális támogatást, hiszen a kutyákkal való munka csökkentheti a stresszt, szorongást és depressziót, amit akár életkori nehézségeik okoznak. Segítenek az állatoknak, ami erősítheti az önértékelést és az önbizalmat, különösen elvált szülők gyerekeiben vagy családi problémákkal küszködő fiatalokban. A rendszeres, rutinszerű tevékenység strukturálhatja a fiatalok mindennapjait, és értékes szociális kapcsolatokat építhet ki velük. A kutyákkal való foglalkozás során tanulhatnak türelmet, empátiát és kommunikációs készségeket, amelyek később a társas kapcsolataikban is hasznosak lehetnek.
Emellett ez a munka segíthet a-triggering vagy lelki sérülésekkel küzdő fiataloknak abban, hogy felelősséget vállaljanak, és tapasztalatokat szerezzenek mások segítésében. A kutyák tudnak nyugalmat és biztonságot adni, ami különösen értékes lehet a depresszióval küzdő fiatalok számára. Ez a tevékenység emellett lehetőséget adhat arra, hogy a fiatalok saját problémáikkal szembenézzenek és azokon dolgozzanak. A kutyák közelsége csökkenti a magány érzését, és segít a belső egyensúly helyreállításában. A közös munka a kutyákkal gyakran erős közösségépítő élményt nyújt, ami támogatja a fiatalok szociális fejlődését. Végül, azoknak a fiataloknak, akik már külső vagy belső problémákkal küzdenek, ez a tapasztalat érzelmi támogatást adhat, javítva az általános mentális állapotukat és hozzáállásukat az élethez.
Elkeserítő tények számokkal kifejezve
Magyarországon körülbelül:
- 100-130 kutyamenhely és ebrendészeti telep működik, de ezek egy része nem hivatalosan menhelyként van bejegyezve, hanem állatvédő egyesületként vagy civil szervezetként.
Romániában a pontos szám még nehezebben meghatározható, de:
- Több száz (!) kutyamenhely, ideiglenes menedék és gyepmesteri telep működik, különösen az elmúlt évtizedben megnövekedett kóbor kutyaállomány miatt.
- Bukarest környékén és a nagyobb városokban sok menhelyet működtetnek civil szervezetek
- A gyepmesteri telepeken viszont sokszor rosszabb körülmények uralkodnak, és gyakori az altatás is, ha nem sikerül örökbe adni az állatokat.
Románia az egyik legmagasabb számú menhellyel rendelkező ország az EU-ban, de nem pozitív okból. Ez főleg a kóbor kutyák problémájának következménye, amit hosszú ideje nem sikerült hatékonyan megoldani. A menhelyek gyakran túlterheltek.
Magyarország középmezőnyben van a menhelyek számát tekintve, de az állattartás szabályozása és ellenőrzése még fejlesztésre szorul – sok a gazdátlan vagy rosszul tartott kutya.
Mit jelent, ha egy országban sok kutyamenhely van?
Ez nem feltétlenül jó jel. Több dologra utalhat:
- Sok a gazdátlan, kóbor kutya, vagyis az emberek nem vállalnak hosszú távú felelősséget a kutyákért.
- Hiányos a kutyatartás szabályozása, nem kötelező a chipezés vagy az ivartalanítás.
- Gyenge a hatósági ellenőrzés, nem tartják be a törvényeket.
- Alacsony az állatvédelmi kultúra, például sok a szaporítótelep vagy felelőtlen örökbe adás.
- Civil szervezetek kénytelenek helyettesíteni az állami rendszert.
Pozitív esetekben (pl. Hollandia) kevés menhely is elég, mert nincs sok gazdátlan állat, és jól működnek a megelőző intézkedések.

A két kutyamenhely, melyre épül a munkánk – Törökszentmiklóson és Costinestin – nagyszerűen igazolták sajnos a fentiekben említett számokat, és elkeserítő helyzetet, valamint azt is, hogy az önkéntes munka is gyerekcipőben jár, nemcsak az állatvédelem mind a két országban. Rengeteg kóbor kutya, talán még több kóborgó, helyét nem találó fiatal keresi útját. Mivel nincs minta előttük, nincs hagyománya egyik országban sem az önkénteskedésnek, nem magától értetődő, hogy az önkéntes munka nemcsak annyi, hogy valaki ingyen dolgozik. Ezzel a munkával olyan többet kap az ember hosszú távon, mintha bért kapott volna a munkájáért.
Mi egy pályázati program valódi eredménye és sikere?
Egy program legnagyobb eredménye miben mérhető? Sokszor kérdezzük magunkat akkor is, amikor Afrikában vagyunk projekt megvalósításon. Egy kenyai általános iskola konyhafelújítása, ahol 600 gyereknek lehet főzni immáron 3 éve rendezett körülmények között 3 inox üstben, akkor feltesszük a kérdést magunkban. Mi itt a valódi öröm és eredmény? Az, hogy elkészült egy projekt terméke, idehoztuk az üstöket, beépítettük azokat, kifestettünk, nyílászárókat cseréltünk, burkoltunk? Vagy az a mosoly, az a hála, amit a gyerekek szemében látni azóta is, nap, mint nap?
A Bonds beyond barks program mögött a legnagyobb siker, hogy:
- Együttműködés született a két kutyamenhellyel
- Civil szervezetek fogtak össze
- Bemutatkozó kisfilmet készítünk a menhelyről szabad felhazsnálásra, melyet a résztvevők vágnak meg az 1 éves találkozó alkalmára
- Közös programokat, adománygyűjtéseket indítunk 2025-ben
- Rendezvényeket kapcsolunk össze, kerekasztal beszélgetéseket szervezünk, konferenciákra tervezzük meghívni egymást kölcsönösen
- Első évforduló alkalmával 2025. őszén “Kutyamenhelyek – kutyasorsok” címmel kerekasztal beszélgetést tartunk Budapesten és reunion keretén belül ismét találkozunk valamennyien (https://0627.hu/2025/01/kutyamenhelyek-kutyasorsok/)
- Felhívást intéztünk mind a két országban a szervezet hírlevelein és adatbázisán át, és publikusan is, hogy várjuk az “Engem egy kutya mentett meg” történeteket
Workshop feladat volt többek között, hogy fogalmazzanak meg a résztvevők 10 kérdést a két kutyamenhelynek, mert ezeken keresztül szerettük volna látni, milyen gondolatok fogalmazódtak meg bennük a napok elteltével. Íme néhány kérdés és válasz ezekből:
1.Hogyan lehet úgy dolgozni, hogy nem kötőik az ember minden megmentett kutyához?
Nem lehet így dolgozni. Mindegyik megérint minket. Nincs mód arra, hogy közömbösek maradjunk, amikor olyan szemekbe nézünk, amelyek elhagyatottságot vagy félelmet láttak. Emlékszünk a nevükre, a furcsaságaikra, az apró dolgokra, amik egyedivé tették őket. De idővel megtanultuk, hogy a ragaszkodás nem jelenti azt, hogy örökké kitartunk. A szeretetük azt is jelenti, hogy segítünk nekik továbblépni – még akkor is, ha ez búcsút jelent. Sírunk, amikor elmennek, de ez egy gyönyörű fájdalom. Mert azt jelenti, hogy megtalálták, amit mindig is reméltünk nekik: biztonságot, szeretetet és igazi otthont. Ez az, amiért megéri, minden alkalommal.
2.Az állatok értik, hogy mi a szeretet?
Igen, kétségtelenül. A mentett kutyáknak nincs szükségük szavakra ahhoz, hogy megértsék a szeretetet – érzik azt abban, ahogyan bánunk velük. Tudják, ha valaki gyengéd, türelmes és kedves. Hálájuk határtalan: egy nyugodt lélegzetvétel, egy lágy hajlás, egy csendes pillantás, amely azt mondja: „Bízom benned.” Néhányan közülük elképzelhetetlen dolgokon mentek keresztül, mégis úgy döntenek, hogy újra szeretnek. Ez olyasmi, amivel még az emberek is küzdenek. Szóval igen – ők értik a szeretetet, talán jobban, mint mi.
3.Találkoztak már olyan kutyával itt a menhelyen, ami megváltoztatta valakinek az életét?
Sokszor találkozunk ilyen helyzettel. Láttunk már félénk tinédzsereket megnyílni egyetlen délután után egy mentett kutyával. Láttunk már fiatalokat, akik láthatatlannak érezték magukat, és hirtelen szükségesnek érezték magukat, pusztán azért, mert egy kutya úgy döntött, hogy leül melléjük. Ezekben az egyszerű pillanatokban – egy pillantásban, egy érintésben, egy közös csendben – történik valami változás. Néha nem az ember az, aki megmenti a kutyát, hanem fordítva. Egyetlen kapcsolat is olyan ajtókat nyithat meg, amelyeket semmilyen terápia nem tudna. Csendes, de erőteljes.
Nyakas Gábor – a kutyasuttogó, a magyar Ceasar Millan
Kutyákkal foglalkozni egyszerre áldás, mégis nagy felelősség. Ahhoz, hogy fiatalokat engedjünk idegen kutyák közé, főleg menhelyen, még nagyobb veszély forrás lehet. Pontosan ezért kutyatréner segítségét érdemes kérni, és főleg előre tisztázni, mit is kell tudni a kutyákról, melyek azok reakciók, mozdulatok, melyekből értenünk kell, hogy veszély van, vagy a kutya fél, nincs bizalma, harapni készül, vagy éppen behódolt. A kutyák viselkedését figyelve, és használva a trénerek tanácsait, magunk is tudhatjuk egy idő után, hogy mit jelent, mit jelez egy-egy reakció.

Ahogy Nyakas Gábor, a kutyasuttogó, vagy a magyar Ceaser Millan vallja, meg kellene tanulnunk kutyául egy kicsit mindannyiunknak! Nemcsak terápiás jelleggel.
De mit is csinál pontosan egy kiképző, és miért olyan fontos, hogy megtanuljuk az alapokat a kutyákról egy szakembertől?
Egy tapasztalt kutya kiképző – különösen, ha 30 éves szakmai múlttal rendelkezik, mint Nyakas Gábor – nemcsak a kutya problémáit segít megoldani, hanem a gazda számára is érthetővé teszi a kutyával való kommunikáció alapjait. A megfelelő tréner hozzájárul ahhoz, hogy kutya ne csak engedelmesebb legyen, hanem boldogabb is a mindennapok során.

Terápiás kutyák, kutyaterápiák
A terápiás kutya olyan kutya, amelyet különféle terápiás és segítő tevékenységekhez használnak, hogy javítsa az emberek mentális és fiziológiai jólétét. Ezek a kutyák gyakran meglátogatják kórházakat, idősotthonokat, iskolákat vagy más közösségi helyeket, és kikapcsolódást, nyugtatást nyújtanak a pácienseiknek vagy résztvevőiknek. Fontos, hogy a terápiás kutyák nyugodt, barátságos és jól szocializáltak legyenek, hogy könnyen alkalmazkodjanak különböző helyzetekhez. Leggyakrabban kisebb vagy közepes méretű fajokat, mint például beagle, golden retriever, labrador vagy uszkár választanak, mivel ezek barátságosak és könnyen kezelhetők. A megfelelő faj kiválasztása fontos a kutya és a kezeltek közötti jó kapcsolat kialakításához. A terápiás kutyák tréningje szigorú és speciális, hogy biztosítsa nyugodt és türelmes magatartásukat.
Befogad-LAK menhely – Törökszentmiklós
A Befogad-lak Törökszentmiklósi Állatvédő Alapítvány 2012 óta működik elkötelezetten azért, hogy a környék elhagyott és kóbor kutyáinak esélyt adjon a boldog életre. Önkéntes szervezetük alapítványi formában végzi menhelyi munkáját, amely teljes egészében adományokból és az adó 1%-os felajánlásokból tartja fenn magát. Céljuk, hogy minden védencük számára biztonságot, egészséget és esélyt biztosítsanak egy szerető családra.

Nagy öröm számunkra, hogy a projekt időszak alatt arra az elhatározásra jutottunk, hogy az állatmenhely támogatói leszünk! Látva a mindennapjaikat, hogy hogyan küzdenek itt a mindennapokkal a gondozók, minden projekt résztvevőt nagyon megviselt. A telephely kutyák ugatásától hangos, akik kis ketrecekben, kennelekben, boxokban ugrálnak, csaholnak, szinte könyörögnek a társaságunkért, a figyelemért. Törött kis lelkek, akiknek talán sosem volt még részük igaz gazdi szeretetben. Nem igazán tudtunk megszólalni a látogatások alkalmával, az adományok átadásakor, de nem is kellettek ide szavak. Amiket a workshopokon beszélgettünk, azok most a szemünk előtt váltak valóra. Mindenkinek ugyanaz futhatott át az agyán egyszerre és némán: Mennyit szenvedhettek és szenvednek ezek a teremtmények?!

A programról megjelent több cikk is
